2013. szeptember 14., szombat

jobb volna

k.c.e.k.j -nak


az is lehet, h fázom, akkor meg miért nincs formája, persze a hamutálba idegesen vered,
a kezed is reszket,
ha látszat akkor legyen tényleg az, fenntartva, h az évszakból tényleg kiöltözz nem elég a konyhakés,
huzatnak is kell lenni, mert valami tényleg nincs rendben,
ezek érzések, amiket jobb volna érzésteleníteni
árvíz melyeket jobb volna szabályozni,
oda dolgos kezek kellenek --
kedves de, ha élsz, akkor a kaktuszt hetente egyszer öntözzed, és kérlek szellőztess,
és rejtsd el a magad után ottmaradt hajszálakat, almahéjjal,
ha hátradobom a neved kell h ott legyen, körbe rajzolom, mint hullafoltot, csak
hányszor kell még eltemetnem téged.
előre megrendezem a ruhám is kiválasztva, ha temetés akkor elegánsnak kell lennem, legalább annyira mint egy halott -- ide csak én jöttem el, lehet nem is téged temetnek, ill. h jó lenne,
ha soha nem is lettél volna,
érzések, amiket jobb volna érzésteleníteni, évszakhoz illően,
ha sállal is de megérintem a kezed, persze ez nem lehet, útóljára egy parkolóban tettem ezt, kicsit félve, majd egy könyvet adtam a parkolóőrnek, mert azt neked akartam, de te sehol nem voltál, eltévedtél a részletekben, és én egyedül voltam, soha annyira nem voltam egyedül --
a parkolóőr meg nem tudott mit kezdeni, foga sem volt, szóval nem csak gusztustalan volt amit tettem, hanem ezentúl már haszontalan is.
nem tudtam fizetni, ill. csak így, h odaadtam a hegedűst a háztetőről.
ezek érzések, és ezekért te felelsz -innen akkor csak az maradt h a térdemmel tartalak a falon, mintha még mindig szeretkeznénk, és nem tudom abbahagyni, pedig hányszor megígértem, h te nem létezel, és már csak bennem, és akkor most már úgy vagyok, h nélküled,
ám mégis.
ha csak egy sort is, de előtte levetkezem, össze is kulcsolnám kezem, és megint csak hozzád, és veled beszélek, ha védtelen beszélek, szóval érzések, melyeket egy polcról leemelve egy másik helyre teszem-elköltöztetlek. a hűtőben találod majd magad, valami vicceset mondanék,
de a szemed az már nincs kifestve ill lekopott, és akkor ottmaradt a kabátom belsőzsebében egy pár cigarettacsikkel azonosulva.
ha maradt akkor ott valahol a torok és az ágy között nem túl kényelmes helyén valamely szegletben elfekve. kis szamuráj, vagy kis szamár ? és az nem mindegy? persze. érzések, amiket jobb volna érzésteleníteni, mert olyan, bármely térképen megtalálná helyét.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése