Amíg én le -

amíg én leviszem, kicsit körbejárom ezt a helyet,
addig ő, csak mással hajlandó, valóban csak mással képes,
a söre az éjjeliszekrényen, meleg,
szóval régebben történt, tart már egy jó ideje,
mert én kívül esem, a lehetséges elfogadott körülményeken,
nem értem,
az előbb még semmi ilyen, és most váratlanul,
magamon végig, de csak annyit látok, amit már eddig is,
ami nem változtat, az nem új,
várom, mint mást is vártam már. lehet, itt, mire felkapcsolja a
villanyt, a körte kialszik,
sötét. újabb vágás. és ezt sem én akartam így, bekötöm, a kezeit,
majd a szemét,
szeretném ha maradna, legalább egy kicsit.
majd levinném őt is, ha ugyan engedi,
mire felnő, ugyanúgy viselkedik, mint én,
körbejárja,
a helyet, tér kell neki, majd lefekteti, mire felkapcsolnád, már elengedi.
végig magán, de csak ennyi.