Aztán, én magam
megyek oda, és
Elkezdem
kapargatni a falat, félretolok mindent,
Elmozdítok
mindent megszokott helyéről,
Kizökkentem a
világot egyensúlyából,
Ma valahogy így,
és ezentúl minden –
Nap.
Szóval itt másabb
színe van a falnak.
Nyilván el volt
takarva, nehogy megzavarja a harmóniát
Egy kép:
Ernyővel kezében
áll egy lány háttal, plakátot néz,
A plakát nem
látható,
A plakát egy vak
ablakon,
Nem lehet,
Nem szabad
belátni,
Téglával
beépített.
Valaminek a
színhelye volt, lehetett.
Érthetetlen a
változás –hogy ne legyen
Látható, ez is
előre, egy jó ideje kigondolt.
Ablak, mint
lélek, az is bevakolt.
