2013. március 21., csütörtök

Vasárnap


maradjunk továbbá a feltételezések mellett
hogy ne érjen semmi váratlanul
kezdetben legyenek neoncsövek kerítések mellett
cigarettacsikkek a füzeteim között -még nem égtek le teljesen
még meghatározásaimban fellelni érdekeset
ha
rég nem is látott arcod csak nem felejtette -autód már jó ideje nem hagyta -el
a kertet
melyben majd minden vasárnap volt némi szerelni való
ám mégis mindenre megfelel
mellesleg épp ugyanoda visz
hosszú útra
ha úgy van ismeretlenek közé
hogy ott  majd helyed nyugodtan megleled
íme hát egy csak egy a sok közül kiért maradnod kell
padlizsán krémet eszik így válik ki tömegéből
így válik meg testétől ha tudatos lény lenne
nem pusztítaná el kicsinyes boldogságáért táplálkozási felületét
belőlem él
engem fogyaszt el reggelenként
estére összeszedi magát egy kicsit jobban érzed magad
sokkal megértőbb vagy befogadóképesebb
mivel alig múlt 21
az erkölcseire valahogyan mindig is sok hangsúlyt fektetet
kérdés
ha türelem meddig tart
el
vállán és vérrög a zsebében útravalóul
ha mennél kérlek ne bántsd a gyereket ami benned van
vonalakat húz
az autó alatt majdnem mindig kockás pokróc
hogy a vese a meglévő ne fázzon fel
ne annyira könnyen –ne legyen a tápláléklánc kiszolgáltatottja
ott még nem tartunk
a zenitről beszél fényes negyedek kevés reklámmal
a halálra viszont nem készítenek fel
ha elfogyna hát akkor ceruzával és nem csillagcsavarhúzóval szereli össze
a már meg nem javíthatót
titokban vasárnaponként
×××
ez hát arról szól hogy hamarabb ébredsz pedig
aránylag egyedül
matek példákat oldasz eltereled a figyelmed
valami szar keresztrejtvénnyel
megfejtésén senki nem nevet pedig vicces rovat
amúgy azt sem érteni minek és ha már ez így akkor miért teszed
oda a kávét főni –időnyerés –időpocsékolás
a nap valamennyi órája eljátszva nem rólad
szól illetve de
csak már magadra egy jó ideje nem ismersz
(a kabát is elkopott hordani még ugyan lehet de már eleganciájából vesztett)
tavaly ilyenkor azért csak őrizte igazi színét
inkább valamelyest sápadt
most mintha egy kissé lefogyott
cipőjéből két napja kilép a föld felett jár úgy három centivel
majd
elhagyja a helyet
asztalára széket tesznek szálka megy a kezébe szinte minden órában
valaki fölmegy figyelmezteti mintha ilyen és ennyire egyszerű volna
tégy szívességet –nem leszünk ocsmányak –
de a borotvának az éle a kismutatóval ellentétben
csorbult
tavaly volt két éve tehát az idén három
ha élne
de tejesüvegek között találta azt a széket
mely alóla épp kibillent
azt viszont senki nem értette hogyan került a kötél a nyakára
(valaki utólag odatette)
rossz hírek szerint félelmében ---
abban akarták tartani ---
formalin ---
elég szűk hely –szék és asztal közé rekesztve –
talán a kertig.
titokban. Vasárnap.

2013. március 6., szerda

R -J




A fej lassan mozdul, valami belső ritmusra,
késleltetett mozdulattal, noha
minden más pontban történik, oda
már nem ér el a tekintet. Az egy másik tér
(ezúttal jelezzük hát egy asztalra tett székkel a másságot) -
Ajtó nyílik, de nincs ugyan ajtó; Idő sincs: így nincs miért sietni.
Mintha ott állt volna örök időktől.
Honnan ez a fehér, sápadt arc?
A kéz
nem mozdul -de nem is engedelmeskedik.
Egy széken ülnek belsőszerveim, más térben, mint a lélek.
Rajtam kívül eső pontokon elkerítve, neylonnal letakarva.
A kéz
nem engedelmeskedik,
krétát ragad,
hullafoltokat rajzolgat a falra, de soha nem a földre --
Állva halnak meg.

2013. március 1., péntek

(Golyó)

s ahogy Istennek bármelyik időpont
alkalmas meghallgatni egy imát:
mindegyik időpont tökéletes.
(Petri)

elmozdul
a pohár az asztalától
szilánkok meg minden ami egy pohár eltörésével jár
és a házból is néha ki

a füle mögé varratta azokat a madarakat
honnan kellene tudnom hogy a föld alatt 
tényleg jég van
azért fáznak
azért hűlnek ki a halottak

most megint elmozdul
de ezt már pénzért teszi
ha bármit is de a jelenések könyvéből
sodorja az utolsó cigit

jobb híján így
a cukortartóból kifogyott a cukor
azt meg semmi nem helyettesíti

leírom: fáj, igazán.
edorfint termel, és a nikotinról
nem esett még szó. Kilép és orra bukik, 
nem tudja elhagyni rossz szokásait.
Petrit olvas, és maga is ceruzát tör napjai felett,
poharat az asztal alatt.

Ha hagyja messzire engedi
gurulni,
hogy a végtelenben valahol mondja:
élete mint pohár, mint üveg
(golyó) szét -
törik.