ma mégsem úgy érkezel,
kockás zokniban,
ma egyáltalán mondod , nem
lehet, és halkan mondod,h
jobban figyeljek
rád,
mert mondod magamra épp
eleget,
szóval ott maradsz, ma nem
érkezel.
nem teheted, mondod, és ez az
egész amúgy is
értelmetlen, jobb volna,
ha nem lenne,
túlságosan
időigényes,mert másképp
veled nem lehet,
ma mégsem úgy,
ahogy elképzeltelek,
h te jössz sietve, esőben,
az utcán senki, csak te,
de téged is csak az esőernyőről
ismerlek meg, mert
fentről nézlek,
mint az istenek,
szóval, -ma
mégsem érkezel,
vizesen, kockás
zokniban, ernyővel kezedben,
