2011. október 26., szerda

azt hiszem

már csak a hanglejtéseidre figyeltek
meg hogy
hogyan veszed a levegőt
hogyan osztod be
hogy másnapra is jusson
takarékosságra intettek meg józan észre

én

valahol  a szorongás és  a kanapé közötti eléggé tágas helyen
hol helyeselni
hol nem is tudom : de
az orvosokra feszült figyelmem

meg rád

valahogy a test megosztotta magát
a külvilág zajával
eggyé lettél ágyaddal
és tudatomban mint ágy maradsz mint párna
melybe beleharapva tompult a fájdalom
és néha a szád most is valami sós ízre emlékeztet
mert 

én 

is fejemmel a párnában 
ugyanazt tettem mint

te

ágy lettem eggyé lettem veled.

2011. október 23., vasárnap

tegyük fel (2)

a kávéból annyi maradt
ami a matracba szívódott
most egy jó ideig
minden kávé
illatú lesz

nem figyeltünk eléggé
hogy például egyáltalán
nem volt stabil a csésze
alátéte

és addigra már nem volt stabil
majdnem semmi
hogy úgy mondjam ez a 

kávé folt (volt) a matracon
mint valami eltitkolt igazságnak a képi kivetülése

valami párhuzamos igazságnak, amelyben pl. felnőttünk.

___(?).

2011. október 16., vasárnap

egy vonal

ezek után már békésen
töltöm el
a hátralevő néhány órát
mintha

lélegeztetőgépen tartanám
tudom
csak egy pár óra
ki kell használni

alá is rendelődik mindenünk
egy vonal mely folyton egyenesedik
megszakad
mint egy körforgás van jelen
bennünk

el kéne valamivel nyomtatni
erős itallal
olcsó
elviselhetetlen

erre a néhány órára
ami még

2011. október 1., szombat

tegyük fel ha

szomszédod lennék
minden nap átmennék hozzád
előbb négykézlábra ereszkednék
hogy az ajtó alatti résen
megnézzem
átszűrődik -e a fény

majd valami nevetséges ürüggyel
bekopognék
te beengednél

és ezt majd minden reggel
míg a készlet tart

játszunk és ugye észrevétlenek maradnak az igazi szándékok
játszunk.
négykézlábra ereszkedünk
hogy senkit ne érjünk váratlanul.