2013. november 29., péntek

Kedves,

 de néha figyelmetlen,
úgy halad el, h szinte a feje sem
mozdul,
úgy találja ki,
h mi történik a háta mögött,
h nem fordul meg, h megérzi,
nem kellenek különösebb jelek,
vagy más
álcázásra alkalmas dolgok.

smink -díszlet -üres tér -arc

felhőtlen, mosolygós,
ahogyan
teszi, úgy alakul, majd a továbbiakban,
reményei álmai, olyan, amilyennek kitalálja,
amiket elképzel.

a képzelet pótolja a fennálló hiányt,
szolgáltatásának megfelelően használja el,
közben maga is, csak nem mindig
árulja el, h épp szeretkezik,

piros felével mindig a földnek,

ahová temetkezik.
a szőnyeg mintája otthagyja nyomait az arcán,
most könnyebb legalábbis annak tűnik,
tavaly ilyenkor nem volt ilyen
.
valóban könnyebb,
hiányzik is valami, név szerint nincs meghatározva, csak
h nincs.
így nem lesz teljes, így csak a felület valódi,
azon egyensúlyoz, soha nem esik
el.

nem megy messze,
mire
felgyúlnak a lámpák, közvilágítás,
hazaérkezik.

ruháját a székre teszi,
lever egy poharat,
éjjelre otthagyott víz.