jelek,színek, játék
ez, töprengek olykor,
végleges lezárása
nincs semminek. (Bobrowski)
falakra írom a neved
egyre több név
egyre több tér
mind az én művem
és égig érnek
ha penészesen is meg undorítóan
merednek ránk
az enyém
mint mű mit befejez az emlékezet
ecset és vonásai a vonalaknak
a grafit csendes kopása
ahogy elmúlik
ahogy mulandóvá válik
hogy szemrehányás és számadás
hogy elkerüli a tekintet a félreértést
amit TE és a téged körülvevő
világ teremtett --- megteremtett
hát menj el
falmentén -érintve a falat -érintve neved
menj. Aztán honnan érkezel?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése