2012. február 8., szerda

Fel, majd jobbra el

onnan majd egy lépést hátrább kell állnod
szó nincs arról hogy én elmozdítanálak megszokott
helyedről azt ne -ne gondold csak azt ne gondold
ne merészeld

így is úgy is látni fogja az utánad érkező
a nyomokat
sietni kell olvad a hó bár hideg tavasz lesz
azért olvad -hogy nem veszed észre?

más
(r)ég látna észre venne belebambulna ebbe
a mozdulatlan tájba mozdulatlanságba
hogy a távoli hangok(vonat, autó és varjak mindenben)
egyre távoliabbak hogy a célok -a kiszemeltek nem közelednek de egyáltalán -nem -

valójában mit akart? :
befeküdni minden egyes lábnyomodba -utánozni -
de nem sértő módon -nem -mert akkor kiöltötte volna a
nyelvét
és akkor minden vashoz(hinta, poroló, mely kapunak szolgált)
vagy fémszerűséghez odaragadt volna

olyan akart lenni mint te-
és hol vagy most? kérdezné -de már semmit nem
azóta eltelt elmúlt
így vagy úgy
elmúlt

el
aztán mondják ki be járkált
hogy olyan lett a lelke, mint egy hullaház.
ahol a cadavre exquis már a boncasztalon; a lelke
FEL, majd jobbra
el.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése