voltam csak folt a város felett
ma már az sem
hogy felültem épp itt égek el -
ami mégis marad:
azok csak tárgyak --utánam--
ha kiabálnak -fojtott hanggal
mintha szégyellnének
leverem a hamut magamról
orromból kifújom a még ottmaradt csillagaport
a házak tetején
lépkedem
mintha csak ez volna
mert voltam folt
fentről nézve
az is mindegy. Ami maradt,
már nem szerves: halott anyag.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése