A ránc térképein
történeteink
melyek elmosódnak.
Kiszáradt számban,
mint betömetlen utak
gyöngyök porlanak.
Kabát ujjain
vörös hajszálak
zsibbadt árnyéka.
Zsibbadt ágyéka,
Este tévé ébreszti,
Ágya formalin,
Beltéri fákon,
kifesti napjainak
egyhangúságát.
Lapáton szemem,
otthon -de nem -otthona,
megássa gödrét
A betonfalba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése